Adókedvezmény 2017-03-21T17:16:32+00:00

Project Description

SOKAN NEM TUDNAK A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS UTÁN JÁRÓ ADÓKEDVEZMÉNYRŐL!

 

Sokszor halljuk mostanság, hogy a nyugdíjrendszer komoly problémákkal néz szembe az elkövetkező években, évtizedekben. Azt is hallhatjuk, hogy ennek ellensúlyozására, az állam ösztönzésképpen évi 20 százalékos – maximum 130 000 forintos – személyi jövedelemadó kedvezmény nyújt a nyugdíj célú megtakarítások mellé.

A probléma leginkább a mai fiatalok számára a legégetőbb, mégis a 26 és 35 év közöttiek csupán 60 %-a, míg a 25 évnél fiatalabbak 62,6 %-a egyáltalán nem hallott a nyugdíj célú megtakarítások mellé nyújtott személyi jövedelemadó kedvezményről.

2014-től – 2014. január 1-től nyújtja az állam a kedvezményt – a magyarok közel 30 százaléka tud többet félretenni a jövedelméből nyugdíjcélú megtakarításokra, mint a korábbi években, ám egyes megyékben majdnem minden második ember még mindig úgy gondolja, hogy az időskori anyagi biztonság megteremtése kizárólag az állam feladata. A fiatalabbak a munkáltatójuktól és a törvényalkotóktól várják a motivációt a nyugdíjcélú öngondoskodáshoz. Bár a magyarok 72 százaléka kockázatkerülőnek vallja magát a nyugdíjbefektetések terén, a garantált nyugdíjbiztosítási termékek iránt – eddig – kisebb az érdeklődés.

Az egyik hazai biztosító több mint 43,000 fő megkérdezésével elvégzett kutatásából az alábbi fontos tények derülnek ki.

Az idei évtől 30 százalék tud félretenni

A kutatásban megkérdezettek 29,96 százaléka tud az idei évtől többet elkülöníteni a jövedelméből megtakarításokra, mint a korábbi években. Az összes megkérdezett 14,3 százaléka 5 ezer forint alatti összeget, 10,7 százaléka 5 és 10 ezer forint közötti összeget, míg 4,96 százaléka 10 ezer forintnál is többet tud befektetni jövedelméből. A felmérés szerint a főváros mellett csak Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben magasabb azok száma, akik képesek havonta megtakarítani, mint azoké, akik egy forintot sem tudnak rendszeresen félretenni a nyugdíjas éveikre.

A Nógrádiak számítanak leginkább az állami nyugdíjra, az öngondoskodók aránya Vas megyében a legmagasabb A kutatásban résztvevőktől megkérdezték, hogy szerintük kinek kell gondoskodnia a megfelelő nyugdíjellátásukról. Saját felelősségüket legnagyobb arányban a Vas megyében élők jelölték meg: 50,8 százalékuk szerint a nyugdíjat nem várhatják csak az államtól – további 11,9 százalékuk ráadásul egyáltalán nem számít állami nyugdíjra –, ezért megfelelő előtakarékoskodással nekik is fel kell készülniük. Ezzel szemben a Nógrád megyében élők csupán 39,9 százaléka szerint elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek nyugdíjcélú megtakarítással, és 48,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az időskori ellátás fedezetének előteremtése kizárólag állami feladat, hiszen „ezért fizetjük az adókat és járulékokat”- vélik. Ez utóbbi választ egyébként kizárólag a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben élők jelölték meg többször, mint „a nyugdíj közös – egyéni és állami – felelősség” választ.

 

A munkáltató tud motiválni az öngondoskodásra

A kutatásában megkérdezett 4 808 35 évnél fiatalabb aktív korú 21 százaléka válaszolta, hogy a jelenlegi munkáltatója biztosít számára olyan juttatást, amely nyugdíjcéljait szolgálja. Ezzel szemben a felmérésben résztvevők 59,9 százalékának nyugdíjcélú öngondoskodását nem támogatja a munkáltatója. Meglepő azonban, hogy a válaszolók 19,1 százaléka nem tudja, hogy jár-e neki ilyen munkahelyi juttatás. Ez az utóbbi két adat azért is érdekes, mert a fiatal munkavállalók egyharmada (33 százaléka) megtakarítana a nyugdíjas éveire, ha a munkáltatója ugyanilyen mértékű befizetésekkel támogatná a nyugdíjcélú előtakarékoskodását. Emellett azonban az állam szerepét is kiemelik a fiatalok: 34 százalékuk szerint a hosszú távú megtakarításokat ösztönző nagyvonalúbb adókedvezmények további megtakarításokra bátorítanák őket.

Eddig a 45-50 éves korosztály kötötte a legtöbb nyugdíjbiztosítási szerződést

Nagyon érdekes, hogy a válaszadók 72 százaléka alacsony kockázattűrésűnek vallotta magát, akit kizárólag a biztos megtakarítási formák érdekelnek, ha a nyugdíjáról van szó. Ennek ellenére jól látható, hogy az elmúlt időszakban a unit linked nyugdíjbiztosítási konstrukciók iránti kereslet kisebb, pedig hosszú távon kiszámítható, biztos hozamot kínálnak. Ráadásul 2017. januárjától kezdve az egységes szabályozásnak köszönhetően még átláthatóbbak, és olcsóbbak lettek ezek a termékek.

A számok azt mutatják, hogy a 45-50 év közötti korosztály köti a legtöbb szerződést, havi átlagosan 20 ezer forintos díjjal.

 

Forrás: biztositasszemle.hu

SZEMÉLYES TANÁCSADÁST KÉREK >>
Megosztás