Ön takarékoskodik nyugdíjas éveire? – Magyarországon mindössze minden ötödik ember takarékoskodik a nyugdíjas éveire

A három jellemző nyugdíjcélú megtakarítás közül a nyugdíjbiztosítás volt képes növekedésre az elmúlt években. Azonban még mindig nem gondoljuk, hogy problémás lehet nyugdíjas éveink megélhetése.

A magyarok többsége tisztában van azzal, hogy nyugdíjas éveire félre kellene tennie, a lakosság túlnyomó többsége nem rendelkezik semmilyen megtakarítással. A nyugdíjpénztári tagok vannak a legtöbben, ám létszámuk évek óta stagnál.

A már tíz éve elérhető nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) az igazán profiknak való, akik könnyű kézzel tudják alakítani saját befektetéseiket. Nem meglepő, hogy ez a kör az első időszaktól fogva a társadalomnak csak egy sajátos rétegét fedi le, azokat, akik profi módon eligazodnak a befektetések (részvények, kötvények) világában.

A 2014 óta adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás az egyetlen, amely képes volt érdemi változtatásra a nyugdíjcélú megtakarítások terén. 2015 év végéig a társaságok több mint 130 ezer ilyen specializált életbiztosítást kötöttek. Bár ez a szám számottevő – főleg a többi nyugdíjcélú megtakarításnál tapasztalható stagnáláshoz képest –, az öngondoskodási trend megváltozásához még ennél is nagyobb növekedésre volna szükség – a különböző felmérések azt mutatják, hogy csak minden ötödik magyar tesz félre ténylegesen nyugdíjcélra.

„A nyugdíjbiztosítás mellett az egyik legfontosabb érv az, hogy ez az egyetlen olyan megtakarítási forma, amely akár több évtizedre előre is garantált összegű kifizetést nyújthatna hagyományos nyugdíjbiztosítások esetén – hangsúlyozza Sztanó Imre, a MABISZ Ügyvezető Elnökségi tagja.” Fontos kiemelni, hogy a nyugdíjbiztosítások lehetőséget nyújtanak arra, hogy az ügyfelek beleszóljanak a megtakarításaik kezelésébe, ám ez nem kötelező, mivel beavatkozás nélkül is szép hozam érhető el.

A pénztári megtakarításoknál az egyéni döntés lehetősége korlátozott, a NYESZ viszont az oda nem figyelés okozhat nagy veszteségeket. A biztosítás mellett szól többek között, hogy ha az ügyfél folyamatos díjfizetést választ, akkor muszáj lesz minden hónapban átutalni a díjat, hogy a biztosítás megmaradjon, ezáltal a rendszeres megtakarításra ösztönöz. Ez a kötelezettség a pénztáraknál nincs, mivel a passzív tagok számlája is megmarad, de a vagyon nem gyarapodik.

Mindhárom nyugdíjmegtakarítás esetén oda kell figyelni, az a költség. A biztosítások jól alakíthatók, mivel szabadon megválasztható, milyen eszközalapokból álljon a portfólió, illetve eszközalapok palettája is folyamatosan bővül. A három megoldás közül a biztosítások teljes költségmutatója (TKM) az egyedüli, amely ténylegesen tartalmaz minden költségelemet, valamint a nyugdíjbiztosításokra már vonatkozik az MNB nyugdíjbiztosítási ajánlásában megszabott költségkorlát is.

A nyugdíjbiztosítások „árát” a TKM adja meg, ami azt jelenti: a TKM-nek megfelelő hozam mellett a biztosításunk egészen biztos nullszaldós, a tényleges hozam az e fölötti rész. Vagyis ha egy biztosítás TKM-je például 3 százalék, akkor 6 százalékos éves hozamból 3 százalék gyarapítja a megtakarítást. Azaz ennek fényében a TKM-eket és a befektetési lehetőségeket össze tudjuk hasonlítani. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen biztosításokat hosszú távra tervezték, így a költség-hozam arányt legalább 10-15 hosszúságban érdemes vizsgálni.

Fontos, hogy a magasabb hozamvárakozás minden esetben magasabb kockázattal jár. Azt pedig mindenkinek magának kell eldöntenie, kész-e erre a kockázatvállalásra: ha korábban csak állampapírban és lekötött betétben tartotta a pénzét, nem biztos, hogy egy jóval nagyobb kockázatú megtakarításban kell gondolkodnia. Ilyen esetekben célszerű úgynevezett céldátum eszközalapokba tartani a megtakarítást.

Érdemes alaposan megfontolni, mekkora az az összeg, amit egy folyamatos díjú biztosítás esetében minden körülmények között fizetni tud az ügyfél. Mivel ez hosszú távú döntés, nem elég a pillanatnyi jövedelmi helyzetünket ismerni, úgy kell meghatározni az összeget, hogy az később se legyen megterhelő számunkra. A MABISZ adatai szerint az átlagos biztosítási díj 208 ezer forint per év, havi 17,3 ezer forint. Ez a nettó átlagbérnek nagyjából tíz százaléka.

Lehetősége van az ügyfeleknek arra, hogy például az év végi bónuszukat, jutalmukat vagy akár végkielégítésüket fektessék be, ilyenkor érdemesebb egyszeri díjas biztosítást kötniük, mivel ez nem jár állandó kötelezettséggel. Ugyanakkor a megtakarítási hajlandóság növelése érdekében, a legjobb megoldás a rendszeres fizetést ezekkel az extra pénzekkel kiegészíteni. Ezen befizetésekre ugyan nem jár az adójóváírás, ugyanakkor nyereség elérésére alkalmas, viszont likvid, bármikor hozzáférhető.

A december végéig befizetett biztosítási díj után a következő év bevallási határidejéig, május 20-ig jön meg az adókedvezmény, ami szintén a biztosítás értékét gyarapítja. Ez az MNB tájékoztatója szerint 2015 őszig már 1 milliárd forintot jelentett összesen. Ne feledjük azonban, hogy nyugdíjbiztosítások hosszú távra, akár évtizedekre szólnak, így szerződéskötési döntésünk meghozatalakor is erre fókuszáljunk, és igyekezzünk ezt a döntést a későbbiekben is szem előtt tartani.

„A piaci tapasztalatok szerint az életbiztosítási piacon a nyugdíjbiztosításoké a legdinamikusabban fejlődő szegmens, ezért olyan verseny alakult ki a szolgáltatók között, amiből az ügyfelek valóban profitálnak – fűzi hozzá Sztanó Imre – Egy tényező biztos: minél fiatalabban kezd el valaki nyugdíj célra félretenni, annál jelentősebb nyugdíjvagyont tud felhalmozni, vagy másik oldalról megközelítve annál kisebb havi rendszeres megtakarítással tud ugyanakkora vagyont képezni. Akár így, akár úgy, minél előbb kezdünk bele, annál jobb.”

Azt is szem előtt lehet tartani, hogy fiatalon elkezdve a nyugdíj megtakarítást, évente 6-10% hozammal, 10-15 év alatt akkora tőkét lehet felhalmozni, ami már megtermeli az éves díjunk, befizetésünk összegét. Tehát 10-15 év után már nem kell egy fillért sem erre a célra szánni, eltartja saját magát a megtakarításunk. És persze a további időben az is megtermelheti a 6-10% hozamot. Nyugdíjunk első napján a teljes befizetésünk 4-7-szeresét kapjuk kézhez.  Próbálja ki a PROFI NYUGDÍJ TERVEZŐT, melyet az alábbi gombra kattintva letölthet. Még egyszer: “Akár így, akár úgy, minél előbb kezdünk bele, annál jobb.”

Forrás: origo.hu

KIPRÓBÁLOM A PROFI NYUGDÍJTERVEZŐT MOST >>
2017-04-23T21:21:05+00:00

Leave A Comment

Megosztás